Rajz és vizuális kultura kerettanterv

Az egyik legidegesítőbb dolog, hogy a rajz és vizuális kultúra közép illetve emelt szinű keretantervére nincs sehol se kidolgozott példány.Sem a fogalmakra, sem a megadott képekre egy összesített gyüjtemény. Még úgy döntöttem, hogy megprobálom összegyűjteni nem tudom, hogy ez lehetséges e hogy más szavait átmásolom erre az egy helyre. Így inkább csak idelinkelem amit használtam. S esetleg majd bemásolom összeszedeten amikor megvan az összes fogalom.

Eddig is ez az oldal nagyon hasznos.bár több dolog is hiányzik. S a tanárom néha pontatlannak találta:

http://www.kepszotar.hu/

Illetve nagyon hasznos beszerezni egy jó müvészeti lexicont (anitkváriumban elég jók találhatoak) bár azok is elég sok helyen hiányosak pl. a film és a photo fogalmakkal.

ha már készen kidolgoztam lehet hogy ide kirakom

tétel 5 Lauder kiséretségire

kis felszólítás hogy ez csak a jegyzettem kimásolva így nincs sorrendben és még sok dolog hiányzik,hasznos még a 9. es tankönyvünket is hozzá adni .

Illiász és az Odüsszeia világképe archetípusok és toposzok a homéroszi eposzokban.
Az eposz műfai sajátosságai ( Mi az eposz ? milyen jelzők? ki az Illiász hőse ? Mi a célja
Odüsszeusznak ? )

Hómérosz : i. e VIII sz. második felében alkotott.(valószínűleg, 10 város) Modern elmélet szerint
Homérosz nem létező személy. Összehasonlítottak 2 eposzt, amit elvileg Ő írt ,de olyan nagy
különbség van köztük,hogy nem biztosak benne.

Az európai irodalom két eposszal kezdődik : Illiász és Odusszeusz.

Eposz: Görög szó, verses formájú, elbeszélő műfaj. Témája magasztos , rendkívüli képességekkel
rendelkező hősei természetfeletti, isteni erőktől is támogatva egy egész közösség számára sorsfordító
tettet visznek véghez. Narrarátor meséli, verses formájú, általában időmértékes verselésű.

Eposzi értékrend: A hősiesség mások számára követendő eszmény.

Eredetileg szájhagyomány útján terjedt.

•

Eposzi kellékek :

1. Invokáció :  Segély kérés a kezdősor amelyben az elbeszélő a múzsát szólítja meg, hogy
elnyerje jó indulatát és támogatását.
2. Propozíció : tárgy megjelölés. Az elbeszélő megjelöli, hogy minek az elbeszéléséhez kéri a
múzsa támogatását. Ezzel előrevetíti a témát.
3. In medias res : A dolog közepébe vágó kezdés.
4. Enumeráció : Szereplők felsorolása szempontok szerint.
5. Szimilitudo: Epikus hasonlat. Az eposz egyik legjellemzőbb poétikai eszköze, lényege, hogy
az aprólékosan kidolgozott hasonlat akár önálló történetté is kerekedve teszi színessé a
tartalmat.
6. Epitheton Ornans: Állandó jelző , olyan szószerkezet amelyben a jelző és a jelzett szó
kapcsolata állandósul pl. Tehénszemű Héra. Hókarú Héra
7. Toposz : Közhely. Közismert költői kép, motívum ami műtől és kortól függetlenül nagyjából
azonos jelentést hív elő a befogadóban.pl. vendéglátás, párbaj, áldozás, harcba készülés,
halottsiratás …
8. Deus ex machina: Mitológiai apparátus. Isteni világ történései befolyásolják az emberi világ
eseményeit segítik és akadályozzák.
9. Digresszió: Epizód (történet a történetben)
10. Justitia : Isteni igazság szolgáltatás.

Szereplők :

Átreidész

Átreusz fia – Agamenon

Pélediész

Péleusz fia – Akhilleusz

Priamidész

Priámosz fia – Hektor




Illiász :
Életérték

-Becsület (Akhileuszt képviseli)

-Harc, Hősi szerep, nép,
közösség

-Istenek támogatásának elérése.

Embereszmény

-erő, bátorság, harciasság

-vállalni a rövid életet-biztos
hírnév

-nem hibátlan – hiú, hübriszt
követ el.


Világ kép


-Az emberek közötti háborúval
párhuzamosan zajlik egy istenek
közötti háború.

- Égi világ tükörkép

-Emberarcú isten-Antropomorf

-A harcnak emberek számára
tétje van az isteneknek nincsen
ők csak játszanak



Odüsszea:

Életértékek:

- Otthon

-Asszony,fia,család

-Megelégedetség,megállapodás

-probléma megoldás.

-Állhatatoság (a kísértésekkel
szemben.)
embereszmény:

-Okosság

-probléma megoldás

-vezéregység

Világkép :


- Politeizmus – több isten hit

- Minden jeleséget az istenek
irányítanak

-tükör kép

-Az istenek az emberek
szomszédai

-A háború és a közérdekű
értékek helyet az intimitás a
fontosabb.



Az Odüsszea Narraratív szerkezete :

1. Olümpösz : Istenek döntése- hazamehet Kalypszo nimfa szigetéről (kívülálló elbeszélő)

2. Ithaka: Cél, ahova a főhős tart és a felesége itt van

Gyereke (Thélemakhosz) elindúl megkeresni .

3. Thélemakosz : Bonyongása

4. –II-

5. Odüsszea elindul hazafelé

6. Eljut a Phaiákok szigetére

7. -12. Retrospektív történetmesélés

13.- 24. Végső hazatérés



Odüsszea : Arról szól , hogy miként küzd meg egyetlen ember az ismertelennel,váratlan és
veszélyes helyzetekkel,természeti és természetfeletti erőkkel,hogy célját elérje, hazaérjen és
megtalálja régen odahagyott világát,boldogságát. A hős útközben új személyiséggel is gazdagodik,
új világokat ,népeket megismervén, maga is bölcsebb lesz. Az Odüsszea két utazást mesél el , mert
miközben az istenek döntése szerint Odüsszea hazaindul Ogüigé szigetéről, fia , Thélémakosz is
útnakindul, hogy apjától hírt szerezzen. Felnőtté kell válnia ,hogy apja méltó társa legyen.

Illiász : elmondani mini története.


Nem ebben a sorrendben felmondani , jegyzet több cuc hozáadása